Csíkos szöcskeegér-rajzom egy kiadvány címlapján

www.termeszetvedelem.hu/_user/downloads/fajmegorzesi%20tervek/cs%EDkoseg%E9r.pdf

Ma a National Geographic anyagai között az egykoron megjelent cikkemet kerestem a hótücsökről, amelyet akkor írtam, amikor még e jeles magazin tudományos tanácsadó testületének tagja lehettem (már amíg ilyen létezett...). Na ezt az anyagomat nem leltem a google segítségével, ellenben kiadott a kereső egy érdekességet: a csíkos szöcskeegér fajmegőrzési tervét, a kiadvány borítóján a saját festményemmel - és azzal a fajnévvel, amelyet a 22 éves koromban megírt "A magyarországi vadon élő emlősállatok határozója" című könyvemmel bevezettem a magyar zoológiai szaknyelvbe! 

Ezt a fajt korábban hol "csíkosegér", hol "háromívű csíkosegér" néven szerepeltették, pedig ezek a nevek tévesek, hiszen valójában nem egér, generikus névnek pedig a "csíkosegér" nem alkalmas, lévén a Sicista nemzetség tagjainak többsége nem csíkos! (Zárójelben jegyzem meg, hogy a "csíkosegér" karaktersort még a google is hibásan írtnak jelzi piros hullámos vonallal!)

A Sicista-fajok összefoglaló néven tehát már az állami természetvédelemben is az általam adott "szöcskeegér" néven futnak - pontosabban szökdécselnek... :)

Utóirat: ezt a festményemet Kalotás Zsolt felkérésére készítettem a hazai védett emlősöket bemutató plakáthoz - ma már nem tartom különösebben vállalható művemnek, de azért kicsit örülök, hogy a minisztériumi illetékesek méltónak tartozzák borítóképnek.

Charlie Chaplin, The Kid - A kölyök - és Faina

https://www.youtube.com/watch?v=VjpL9EJKlwQ

Chaplin...

Charlie Chaplin rengeteg ZSENIÁLIS film írója, rendezője, zeneszerzője és főszereplője a THE KID, vagyis A KÖLYÖK című filmje azért /is/ emlékezetes számomra, mert amikor a lurkó HIRTELEN megpuszilja a "hajléktalan" főszereplőt, az totálisan olyan, mint Faina, aki igazi egyéniség, AUTONÓM lény, aki még a szemkontaktust is nehezen tűri, de néha VÁRATLANUL az ölembe ugrik, és azonnal "képen nyal"! Mások ezt talán taszítónak találnák, de ez "kutyanyelven" a szeretet kifejezése!...

Faina

...és a kölyök 

Hosszú ideig Faina, pontosabban úgy 3 és fél évig CSAK úgy jöhetett velünk sétálni, hogy míg Flóra PÓRÁZ NÉLKÜL BAKTATOTT mellettem, Faina, elkerülendő azt, hogy akár a kert-végi susnyásban elkalézoljon, MINDIG A NYAKÖRVÉRE KAPCSOLT PÓRÁZZAL KELLETT mellettem jöjjön. Szinte rettegtem attól, hogy-ha hívom, NEM REAGÁL ERRE, de egyszer-csak gondoltam egy "nagyot", és beleéltem magam az ő lelkivilágába: mennyire rosszul eshet neki, hogy ÉRZÉKELI: Flóra MAGASABBRENDŰ nála, így elkezdtem neki TAGOLTAN elmondani, hogy-ha hívó-szavamra mellém érkezik AZONNAL, úgy Ő IS EGYENRANGÚVÁ válik! S "láss csodát": ONNANTÓL kezdve szinte bárhová melyek AKÁRMELYIK LAKÁS BÁRMELYIK SZOBÁJÁBAN, ő kb. 5 másodperc múlva mellettem terem! Még állítsa nekem valaki, hogy az ebek nem ÖNÁLLÓ ENTITÁSOK, ÉS a maguk módján ÉRZŐ LELKEK!:

Lambrecht Kálmán, a VILÁGHÍRŰ magyar tudós és a szakállas saskeselyű

 https://www.youtube.com/watch?v=NZkKeG-lHXQ

Megdöbbentő, hogy miközben az évi szokásos lomtalanításhoz készítettem elő mindazon tárgyakat, amiket évtizedek óta nem használtam, ismét egy igazi KINCSRE bukkantam, és újfent a kiváló paleontológus (nem-mellesleg a Természetbúvár című folyóirat, a Búvár alapító főszerkesztője), mégpedig Lambrecht Kálmán egyik fontos munkáját: A SZAKÁLLAS SASKESELYŰNEK A BORSODI BÜKKBEN TÖRTÉNŐ ELŐFORDULÁSÁT tárgyaló cikkének különnyomatát találtam, amellyel párhuzamosan a "szomszédjaként" a rétisas őslénytani adatait is bemutatja. Lévén jómagam már nem foglalkozom a JÖVŐBEN ősmadártannal, így ezt az ÉRTÉKES szakmunkát ELSŐSORBAN olyan facebook-tagnak ajánlom, aki PRIVÁT PÁRBESZÉDABLAKBAN jelzi, hogy MÉLTÓN őrzi meg, és ehhez fogható összeget jelöl meg vételi-szándéknyilatkozatában. Előre is köszönöm! 

A facebook-profilom elérhető itt: https://www.facebook.com/peter.ujhelyi.180/

https://www.youtube.com/watch?v=aAAovORB0to

"A cél szentesít az eszközt!"

Hommage à Monica

Hommage à  Monica

Ma Flórával, bajor felmenőkkel bíró vérebtársammal állatorvoshoz mentünk, az Avar parkban Jozef Pilsudski lengyel marsall szobra előtt haladtunk el. Viszonylag tempósan, majd a rendelő előtt 50 méterrel a tempó lelassult, az eb már sejtette, hogy hová viszem... Mit viszem? - Vonszolom! Veszettül nem kívánkozott neki arra a helyre betérni. Végül sikerült betessékelni, s kiderült, hogy a duzzanat a vállán nem oltári nagy probléma, s ha nem okoz neki fájdalmat, akkor nem kell műteni! Hát erre a hírre én is fellélegeztem. Hazafelé Flóra erősen lihegett, gondolom így is megterhelő volt neki, hogy a doktor megtapintotta a vállát... Visszaúton ismét meglátogattuk a marsallt - és ekkor eszembe jutott Jolanta, aki szintén lengyel származású. Séta közben Csajkovszkij Anyeginjének polonézát dudorásztam, s Monicára emlékeztem - szeretettel. Ő faragott majdnem belőlem "férfit", s a rá-emlékezés ma is flow-élménnyel tölt el mindig! Monica ma is ÉLÉNKEN él az emlékezetemben, a KERESZTENÉRE pontosan emlékszem, ám a VEZETÉKNEVÉVEL gondban vagyok, lévén a LENGYEL annyira különböző/!/ írásjeleket használ. Hogy csak egy példát mondjak, ami nálunk "s", és "ez"-nek ejtjük ki, náluk UGYANEZ már "SZ"! Mindenesetre egy oktatási intézményben, jelesül a moszkvai 104-es számú általános iskolában voltunk osztálytársak, és az idő előrehaladtával egyre GYAKRABBAN hívott oktatás után fel a lakásukban a szobájába. Történt egyszer, hogy éppen egy ünnepélyes programja következett, és mindennemű-feszélyezettség nélkül jelezte, hogy annyira MEGBÍZIK bennem, ő bizony velem AZONOS helyiségben tervez átöltözni, csak annyit kért, hogy forduljak el. A meglepő az volt, hogy mindezt úgy tette, hogy KÖZBEN, mint egyfajta Szepesi György, elkezdte egy futball-meccshez hasonlóan KÖZVETÍTENI, hol tart éppen. Innen átváltok orosz nyelvre, hiszen kettőnk kommunikációja ezen történt, de a világhálós fordítók MINDENKINEK segíthetnek. - Петя, ты такой заслуживающий доверия, не смотри сюда, я переоденусь! Я снимаю рубашку. А теперь юбку ...- Hát elfordultam, hiszen jelezte, hogy olyan megbízható vagyok. - - - 30 év távlatából rájöttem, hogy nem "megbízható", hanem "KÖTÖZNIVALÓ-BOLOND" voltam, és tulajdonképpen a RÁUTALÓ magatartásával azt jelezte, hogy annyira azért mégsem kellett volna elfordulnom! Ergo: HATALMAS öngólt rúgtam, de mégsem mondta ezt: Ты забил автогол! - - - Azért ahogy EGYRE TÖBBET gondolok vissza rá, eszembe jutott a valószínű-családneve: Kubićka!

Álljon neki dedikálva ez a zenemű (tánccal):

https://www.youtube.com/watch?v=4Um3wUL-pxw

Csajkovszkij: Anyegin - Polonéz

Aztán egy másik "lengyel" táncbetét is felsejlett bennem, Delibes Coppelia című balettjéből a mazurka!

Ez is ide kívánkozik:

https://www.youtube.com/watch?v=8Sb7gp98wAc

Delibes Coppelia című balettjéből a mazurka

Aki esetlegesen hallássérült, már csak a díszletért is érdemes megnézni! A Korćma felirat a kármentő kapuja fölött zseniális díszlettervezői bravúr, és a jelmezek is parádésak!

Csehszlovák farkaskutya és a hótücsök az Irhás-árokban

Egy lelkiismeretes korrektor minden bizonnyal több kifogást is megfogalmazna a jelen blogbejegyzés címével kapcsolatban. Először is, miért csehszlovák, és mi az, hogy farkaskutya? Pedig ez tényleg egy elfogadott kutyafajta hivatalos neve. A 20. század közepén Csehszlovákiában tűzték ki azt a célt, hogy német juhászkutyákat a Kárpátokban honos farkasokkal (Canis lupus) párosítva létrehozzanak egy strapabíró munkakutyát. A keresztezés eredménye felemásra sikeredett: a strapabírással nem volt gond, az utódok azonban munkakutyának nem voltak alkalmasak, mert túl önfejűnek bizonyultak. Ha elfogadják az embert partnernek, akkor együttműködőek, de szimpla parancsolgatással náluk nem lehet eredményt elérni. "Československý vlčiak" néven mégis megmaradt a kísérlet eredményeképp létrejött új fajta, amelynek számos rajongója hangoztatja, hogy a csehszlovák farkaskutya egy páratlanul érdekes állat.

Csehszlovák farkaskutya: a megszólalásig olyan, mint egy farkas - és csak ritkán szólal meg (forrás: wikipédia)

A hivatalos fajtanévben a századfordulós politikai változások után is megmaradt a csehszlovák jelző, miképpen Sosztakovics XI. (Leningrádi) szimfóniáját sem keresztelték át az újabb kori városnév-váltást követően Szentpétervári, vagy netán Szankt-Petyerburgi szimfóniára. Ami pedig a címben szereplő rovart illeti, biztos akadna kiadói "szerkesztő", aki felvetné, hogy annak neve helyesen talán inkább lótücsök lenne - de a történet másik szereplője valóban a hóban ugrál, és valóban hótücsök a neve.
Sok évvel ezelőtt történt, hogy két napig egy csehszlovák farkaskutya Česa vendégeskedett nálam. A közös éjszakát követő reggelen hirtelen ötlettől vezényelve magammal hívtam a négylábú vendégemet, hogy jöjjön velem a boltba reggelit vásárolni. Most utólag belegondolva, elég bizarr volt, hogy a farkaskutya, bár korábban csak pár röpke találkozásunk volt, azonnal jött mellettem, nem volt nálam póráz sem, és a tudatlanok magabiztosságával céltudatosan irányítottam magam mellett a forgalmas úton az állatot, leültettem a bolt előtt, ahol ő nyugodtan megvárt, majd a bevásárlás után szépen hazamentünk. Mi ebben az érdekes? Hát ugye egyrészt az, hogy egy, a farkas-felmenőktől néhány generációra lévő lény képes ilyen mértékű együttműködésre egy számára tulajdonképpen idegen emberrel. Másrészt az a fura, hogy mai fejemmel, több évnyi kutyás tapasztalattal már nem mernék nekivágni sem idegen, sem saját kutyával póráz nélkül egy nyüzsgéssel teli útszakasznak, mert a felelősségtudat túlnőtte bennem a korábbi evidensnek tűnő magabiztosságot. Mert mi van, ha elrobog mellettünk egy teherautó, és leesik valami róla, ami megijeszti a kutyát? Vagy mi van, ha a boltból kilépő nénike ijed meg a póráz nélküli farkasképű kutyától? Minek az ilyesmit kockáztatni? Az az igazság, hogy a csehszlovák farkaskutya tényleg a megszólalásig úgy néz ki, mint egy farkas. Ráadásul ritkán szólal meg, gyakorlatilag alig ugat, ami fokozza a farkassal való hasonlatosságot. Amikor egy bükkösben közös kiránduláson vettünk részt, varázslatos volt látni, ahogy már-már "igazi" ordasként kószált a mesés öreg fatörzsek között. Szinte már csak Piroska hiányzott az összképhez.
Ennek a felejthetetlen kutyának köszönhetem, hogy megismerhettem egy egészen különös rovarfajt, a címben jelzett hótücsköt (Boreus hyemalis). A nevezett bükkösben történt séta során az eb valami érdekeset szimatolt ki az egyik korhadó törzset körülölelő moharétegben, és amikor egészen közelről próbáltam megállapítani, hogy mi az érdeklődésének tárgya, észrevettem, hogy a mohalevélkék között apró, csillogó rovarkák ugrabugrálnak. Ilyen lényt korábban csak képen láttam, de más fajoktól annyira különbözik, hogy azonnal felismerhető volt. Amikor nem sokkal ezután az ÉLŐVILÁG ENCIKLOPÉDIA egyik fejezetéhez NÍVÓS FOTOGRÁFIÁT terveztem e kötetben megjelentetni, felkértem Dr. Tóth Zoltán barátomat, hogy a neki a munkahelyére, az ELTE egyik szobájában neki átadott hótücsköket fotózza le, AZOK meg is jelentek az OMINÓZUS kötetben, és Dr. Móczár László entomológus, a hazai ROVARFOTÓZÁS egyik PROMINENS képviselője, mondhatni doyenje, azt mondta a kötetben viszontlátva E KÉPET, hogy ő életében SOHA nem találkozott a TERMÉSZETBEN ezzel a fajjal!

Móczár László professzor úr

"Dióhéjban" Móczár professzor úr szakmai munkásságáról...

Szakterülete: Hymenoptera taxonómia, faunisztika-állatföldrajzi, etológia, részben cönológia. Kedvenc területe a fémdarazsak-, bogárölődarazsak-, csempészdarazsak- kürtősdarazsak-, tolvajdarazsak kutatásai voltak. Gyakoribb gyűjtési területei voltak: Kőszeg környéke, Mecsek, Bugac, Bátorliget, Kassa vidéke, valamint "nem-mellesleg" Pápua Új-Guinea. Muzeológiai tevékenysége során, Stohl Gábor munkatársával, több éven át rendezték,katalogizálták a felhalmozódott rovarok sokaságát. 

/// Stohl Gábor biológusról pedig RÉSZLETESEBBEN itt írtam blogomban már:

http://flora-es-fauna.blogspot.com/2019/05/stohl-gabor-jo-poszmotolest.html ///

Biztosította vizsgálatra a külföldi kutatóknak az anyagok kölcsönzéseit. A több milliós gyűjteményben bevezette a típusleltár.jegyzékét, megkezdte a hatalmas anyagból elkülönített Kárpát-medencei magyar- és a világgyűjtemények felállítását. Múzeumi preparátorképző tanfolyamot szervezett és indított el 1950-ben. Létrehozta az MTM Állattárában többek között a Fotóarchívumot, Ambrus Bélával pedig az új típusú gubacs gyűjteményt. Összeállította az 1897-1953 közötti évek magyar hártyásszárnyú-irodalomjegyzékét. 1972-ben kiadta (szlovák, ukrán, és szerb társszerző lektorok közreműködésével) az új Catalogus Hymenopterorum négyzethálós lelőhely jegyzékét az eredeti régi és az új helységnevekkel. Népszerű folyóiratokban a rovarokról fényképekkel gazdagon szemléltetett legalább 178 (részben rövidebb) cikke jelent meg. Hazánkban 470-nél több ismeretterjesztő előadást tartott. Munkásságát hazánkban és külföldön is értékelték. 226 dolgozatban 230 új fajt, több nemzetséget és alnemzetséget írt le. Az új fajok leírásán kívül több téves fajértelmezést tisztázott, újabb határozó kulcsokat és gynandromorph példányt ismertetett. Kollégái, tiszteletük jeléül sok fajt Móczár Lászlóról neveztek el.

Sok-sok évvel később, amikor Láng István, az MTA ex-főtitkára ajánlására a hazánkban akkor induló új magazin, a NATIONAL GEOGRAPHIC MAGYARORSZÁG tanácsadó testülete tagjának ajánlott /és az is lettem/, tettem egy próbát, hogy írok e lapban erről a rovarfajról. Az "EREDMÉNY" furcsa volt: a kéziratot a szerkesztőségben LEGALÁBB 15 alkalommal kérték "módosítani", majd a HOSSZAS bíbelődést követően a MEGJELENT CIKK nagyjából ugyanolyan lett, mint az EREDETI KÉZIRATOM! 

"Tücsök" a hóban (forrás: wikipédia)

Lehetséges, hogy kissé "pikírt" a hasonlat, de Móczár professzor úr FIATAL korában meglepően hasonlított a kiváló zeneszerző, Horváth Jenőre! 

Móczár László

Az Élővilág magazin, 2003-ban megjelent 50. számának NAGY képe is Móczár professzor úr POMPÁS fémdarázs-fotója

Buday Dénes 

Amikor pedig Móczár professzor urat a lakásán látogattam meg a publikálásra elkért pompás, 6x6-os diaképeiért, hazafele, a Móricz Zsigmond körtéren gyakorta az ismert hazai komponista, Buday Dénes MERCI BIEN dalát "énekeltem" MAGAMBAN...

Íme itt hallgatható:

https://www.youtube.com/watch?v=KsmS6UjpW8s

A hótücsök nem csupán küllemét, de életmódját tekintve is különc. Más "normális" rovarok a tél közeledtére nyugalomba vonulnak, a néhány milliméteres hótücsök viszont éppen ilyenkor aktivizálódik. Lárvaként két évig fejlődik, bebábozódik, és amikor hidegre fordul az idő, előbújik a kifejlett hótücsök, amely a napsütéses időben önfeledten ugrándozva keresi a táplálékot (elpusztult rovarokat, növénymaradványokat) és a potenciális partnereket még a havon is. A hótücskök szárnya csökevényes, hiszen a mohapárnák között bujkálva csak akadályoznák őket a szárnyak. Némi feladatot azonban a szárnycsonkok is kaptak: párzás idején e módosult szervvel kapaszkodva rögzíti magát párjához a szerelemittas hótücsök. A megtermékenyített nőstények a mohapárnák között a talajba rejtik petéiket, és amikor beköszönt a tavasz, a hóolvadással együtt a kifejlett hótücskök élete véget ér. Számukra a 10-15 fokos "hőség" már elviselhetetlen terhet jelent.
A minapi kirándulásunk során Flórával kis kitérőt tettünk az öreg bükkös felé. Az egyik fatörzs tövénél vérebem szaglászni kezdte a mohapárnát. Odamentem, megnéztem, és örömmel láttam, hogy a hótücskök idén is folytatják fajuk fenntartása érdekében végzett áldásos tevékenységüket.

A hótücskök erdejében, az IRHÁS-ÁROKban...

Talán kissé bizarr zárása e blogbejegyzésnek, de ideillőnek érzem, a Micimackó meséhez alkotott dalt, amelyet Koncz Zsuzsa is előadott: Merthogy ugye: HULL A HÓ ÉS HÓZIK, MICIMACKÓ FÁZIK... - amúgy pedig A. Milne MICIMACKÓ meséjét, a közhiedelemmel ellentétben NEM Karinthy Frigyes fordította, hanem nagynénje, Karinthy Emília, azaz Mici néni, vagy fordítóirodájának egyik diákja!

                                           https://www.youtube.com/watch?v=ag37yMDVJYI

Ami pedig a fentebb említett fordítási kérdést illeti, itt egy érdekes írás ennek kapcsán a világhálón:

https://promotions.hu/orszagos/zene-film-kultura/2022/05/04/micimacko-milne-magyar-forditas-karinthy-frigyes-iro-nover-mici/

Az ilyen TEREMTMÉNYRE illik igazán az A JÉG HÁTÁN IS MEGÉL mondás!

"JELLEMPRÓBA"

 https://www.youtube.com/watch?v=dtzqWwT1-nw

A kerekes kútnál szálltam ki az autóból, mert onnan már csak száz lépés volt a gyárkapu. A gyárat hegyek vették körül, a hegyeken szőlők, erdők, irtások; az irtásokon magasfeszültségű távvezeték.

Vidéken a gyárat is kutya őrzi, mint a krumpliföldeket. Láttomra azonnal dühbe gurult a kutya, habzó szájjal, kivicsorgó fogakkal, vonítva rohant ki a kapus fülkéjéből. Félúton meg­állt, és fejét félrebillentve, kiszemelte azt a helyet, ahol majd belém harap.

Engem puli már megharapott, méghozzá barátom pulija, tiszta faj. Megálltam, és mérlegel­tem, vajon hogy harap egy idegen puli, egy ilyen korcs, keverék fajzat, melynek csak kisebbik fele puli: a nagyobbik vérszomj, sértődöttség, álnokság és üldözési vágy. Néztem a pulit, s meg­hátráltam.

Visszaültem az autóba. Amikor kiszálltam, jött a puli. Farkcsóválva jött, roggyant térdekkel. Rajongva nézett rám. Látta, hogy autóm van: fölnyújtotta fejét, hogy vakarjam meg. Meg­vakar­tam a fülét.

- Korrupt féreg - gondoltam magamban.

- Korrupt féreg - gondolta a puli.

Hogy jön Örkény István immár KLASSZIKUS egypercese a SAJÁT falkánkhoz? Roppant egyszerű: például Faina, amint meghallja, hogy Flóra részére előkészítem, azaz FELRÁZOM az áfonyás joghurtos műanyag "pitlit", AZONNAL az 1 méteres körzetemben terem. Ez MIND semmi: a SZÁRÍTOTT TÜDŐT elég 1-1 centiméteres darabokra tördelnem, és amint meghallják annak roppanását, MÁRIS fegyelmezetten leülnek: "Jöhet a KAJA!" 🙂  ///Nahát ők is korrupt "férgek", gondolom magamban...  🙂  ///

Ha kis darabokra TÖRJÜK, úgy NAPOKIG kitart! 

Figyelem: nem mindegy, hogy MI törjük, vagy a mienkét törik-e? 🙂

https://orkeny-egypercesek.blogspot.com/2011/12/fasirt.html

Mindig DÖBBENETTEL tapasztalom, hogy a kutyáknak "kedveskedni" szándékozó emberek egyfolytában sokszáz, de akár TÖBBEZER forintot is költenek úgynevezett KUTYACSEMEGÉRE! Valamennyit überelte tegnapelőtt az a KOROSODÓ asszonyság, aki a meglehetősen esetlen keverékkutyáját az egyik ORSZÁGOS "szatócsbolt" előtt ezzel nyugtatgatta:

- Mindjárt kapsz SPORTSZELETET!

Na az BIZTOSAN egészségére válna! KÖZTUDOTT, hogy a csokoládé a kutyákra KÁROS! Bár, amióta nem 1 forint 20 fillér az ára, sok csokoládét már nem is tartalmaz! 🙂

Egy igazi BALETTZSENI, és egy valódi BALETTBOHÓC

https://www.youtube.com/watch?v=5iVU6cZvXbE

Ma viszonylag kevés módom van írni, ellenben egyszerre két felvételt ajánlok Nektek, csuda tudja, miért asszociáltam Danny Kay a KOPOGD LE A FÁN című filmben alakított balettparódiája kapcsán egy HASONLÓAN ZSENIÁLIS orosz balettművészre, Денис Родькин KIVÁLÓ táncosra! 🙂 Kéretik figyelembe venni, hogy Ő E felvételen nagyjából a FELÉIG IGEN-BIZARR pózban tarja a lábát, ennek ellenére a felsőteste örök-mozgásban van, a keze "saját" életet él, és csak AKKOR VÁLTOZTAT TESTTARTÁSÁN, amiikor MÁSOKTÓL/!/ az ELSŐ értelmes kérdést megkapja! 🙂

 https://www.youtube.com/watch?v=gt3CM_LifDY&t=2193s