"Tücsök-Houdini"

                                         https://www.youtube.com/watch?v=303S9kOxd0c

Ezen a parádés filmfelvételen négy módozatát láthatjuk, amint a köztudottan intelligens polip kiszökik a rabságból. Ezekről a filmrészletekről jutott eszembe, hogy az egyik kétfoltos tücskömről nem gondoltam volna, hogy társai közül, számomra érthetetlen módon, Harry Houdini módjára két héttel ezelőtt képes volt eltűnni, és tegnapelőttig totális csendben éldegélni a lakásom valamelyik zugában!🙂

Ellenben minap este meghallottam, hogy az előszobában a szokott lakhelyükön ciripelő társaihoz a belső szobából is csatlakozik e jellegzetes tücsökhang! Tehát még él! Ez örömmel töltött el, ugyanakkor azonnal aggódni is kezdtem, hiszen a lakásban kószálva evidensen a korábban elraktározott zsírtartalékaiból élt, így újabb táplálékot nem lelve és azokat felélve, menthetetlenül elpusztul. Lévén felelőséggel tartozom az életéért, valamit ki kellett találnom! Gyermekkoromban számos trükkös technikát ókumláltam ki állatbefogásokhoz, így eredményesen csaltam fogóeszközökbe különféle rovarokat, a galambokat és gerléket pedig az ablak két nagy üvegtáblája közötti szűk térbe szórt kenyérmorzsákkal "invitáltam" olyan helyre, ahol gyorsan megfordulni/menekülni képtelenek voltak, én eközben a közeli asztal mögül figyeltem a viselkedésüket, kezemben egy hosszú, a nyílászáró kilincséhez kötözött madzaggal a megfelelőnek ítélt időpontban berántottam az ablaktáblát, és ennek eredményeképp az ideiglenes-rabmadarakat kedvemre simogathattam, tanulmányozhattam testfelépítésüket!🙂  

Visszatérve az elszökött tücsökhöz, azt a módszert alkalmaztam, hogy egy közepes-méretű, öblös uborkásüveget "metamorfózissal", értsd egy falatka hússal és zöldségekkel tücsökcsapdává alakítottam át, majd egy, a feltehető tartózkodási körzete közepén lévő fotel sarkába helyeztem FERDÉN, vagyis, hogy-ha észleli a csalétket, befelé képes legyen menni, a kiút számára azonban lezárt!

A módszer bevált, ma reggel a szökevényt az ominózus üvegben találtam, most pedig az előre előkészített, a szomszédos utca-szakaszon tépkedett tyúkhúrhajtásokkal táplálom, egyelőre karanténban. Vélelmezem, hogy egyedül unja magát, de legalább lesz ideje elgondolkodni, mennyivel jobban érezheti magát a társai szomszédságában!

Mármost talán csak Dsuang Dszi tudná megmondani, hogy én voltam-e ravaszabb, hogy a fentebb említett fogási módszert rögtönöztem, vagy a tücsök, aki lakás-szerte grasszálva megtalálta a neki szánt ideiglenes-"börtönt", avagy a lepke, aki a nagyvilágban repkedve, a feromonokat érzékelve, idegen fajok tömkelege között megtalálja társát, akivel közös "szót" érthetnek és kommunikálhatnak! 🙂

"Ti mind azt hiszitek, hogy a természet a végét járja, holott csak most kezdődik; ti mindig azt gondoljátok, hogy a természet ismeri célját, holott a cél egyre távolabb megy; ti mindig azt gondoljátok, hogy a természet mindent megadott, holott még sokkal többje van tartalékban." Dsuang Dszi

Szabó Lõrinc:

    Dsuang Dszi álma

   Kétezer évvel ezelõtt Dsuang Dszi,
   a mester, egy lepkére mutatott.
   - Álmomban - mondta,- ez a lepke voltam
   és most egy kicsit zavarban vagyok.

   - Lepke,- mesélte,- igen, lepke voltam,
   s a lepke vígan táncolt a napon,
   és nem is sejtette, hogy õ Dsuang Dszi...
   És felébredtem... és most nem tudom,

   most nem tudom,- folyatta eltünõdve,-
   mi az igazság, melyik lehetek:
   hogy Dsuang Dszi álmodta-e a lepkét
   vagy a lepke álmodik engemet? -

   Én jót nevettem: - Ne tréfálj Dsuang Dszi!
   Ki volnál? Te vagy: Dsuang Dszi! Te hát! -
   Õ mosolygott: - Az álombeli lepke
   épp így hitte a maga igazát! -

   Õ mosolygott, én vállat vontam. Aztán
   valami mégis megborzongatott,
   kétezer évig töprengtem azóta,
   de egyre bizonytalanabb vagyok,

   és most már azt hiszem, hogy nincs igazság,
   már azt, hogy minden kép és költemény,
   azt, hogy Dsuang Dszi álmodja a lepkét, 
   a lepke õt és mindhármunkat én.

Stohl Gábor: "Jó pöszmötölést!"

1994 táján épp a Magyar Természettudományi Múzeum Emlősgyűjteményében dolgoztam koponyahatározómon, amikor az egyik dolgozószobából éppen kilépő Stohl Gábor, látva, hogy tolómérő segítségével rögzítem egyes fajok koponyaméreteit, ezzel köszöntött: "Jó pöszmötölést!"

Szó se róla, a kedélyes doktor úrnak sikerült is néhány komolyabb munkát is a tudomány és az ismeretterjesztés "asztalára" letennie, például az általam egykoron igen kedvelt Búvár Zsebkönyvek sorozatban megjelent Egyszervolt állatok és a Fauna Hungariae című sorozat Emlős háziállatok című kötetét, de ekkortájt már jobbadán az irodáját belepő mongol futóegerek gondozásával foglalatoskodott, nevezetesen a sárgarépát diribdarabokra szeldelte - hogy drága egereinek ezzel már ne kelljen bíbelődniük...

Sajnos Stohl doktor úrról nem találtam minőségi fényképet az interneten, de - bántódás ne essék - legjobb barátjának, Dely Olivér György  ezen képen látható kissé bohókás mentalitása rá is jellemző volt...

A történet ELVÁLASZTHATATLAN RÉSZE, hogy ugyanekkor a Baross utcában, a világhíressé vált  MAGYAR TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM Emlősgyűjteményének vezetője, Dr. Topál György, amikor hallomást szerzett arról, hogy Pungor Ernő az ÁLLATTANI TUDOMÁNYOS KUTATÁST a MATATÁSSAL véli azonosnak, teljes joggal felháborodott. Hozzáteszem, ez az ALPÁRI MENTALITÁS nem is ÚJ-KELETŰ, lévén már 1902-ben, az ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK szaklap legelső számában ELMÉLKEDVE BÚVÁRKODJUNK címmel írt fontos cikket hazánk - úgy 1914-ig - legjelentősebb zoológusa, Méhelÿ Lajos.

Stohl doktor talán LEGNAGYOBB alkotása a nemzetközi hírű  TEREPI  madárhatározó, mégpedig a Peterson - Hollom - Mountford szezőtrió EURÓPA MADARAI kötet fordítása volt!...

.    ...a Fauna Hungariae sorozat eme kötete, bocsánat, de a FUTOTTAK MÉG kategóriába tartozott!

Jut is eszembe, évekkel ezelőtt az élelmiszerboltban vettem egy doboz szerb gyártású sárgarépalevet, amelyen ez a felirat szerepelt (értelemszerűen szerb nyelven): шаргарепа! Azaz a szerbek egy az egyben átvették a magyar szót, csak cirill betűkkel írták át! :)

                   Lám, még a ZÖLDSÉGEN is a sárgarépa = шаргарепа szerepel!

Faina alszik

https://www.youtube.com/watch?v=yRNuhfQHPXY

 Cesar Millan szerint az ebek az emberek kanapéján NEM ALHATNAK! OK: de kényelmesen egy fotelben? 

A LEGESLEGÚJABB ÁLLATFAJ

A LEGESLEGÚJABB ÁLLATFAJ

A ramaty szkennelésért szíves elnézést, hamarosan lesz jobb verzió is... Kéretik várni...

Rémségek kicsiny harmatfüve

Drosera rotundifolia - kereklevelű harmatfű, zsákmány nélkül...

Már megint OSTOBASÁGOKKAL traktálják a világháló közönségét, a legújabb/?/, hogy a facebook egyik profilja ezt hirdeti RAGADOZÓ NÖVÉNYEK! Mi van? Ezeknek a RAGADOZÓ és a ROVARFOGÓ az ekvivalens? 

...és a zsákmánnyal /trófeával! :) /

Érdemes lenne, ha már botanikai horrorra vágynak, a RÉMSÉGEK KICSINY BOLTJA filmet nézni:

                                  https://www.youtube.com/watch?v=suYooiQ_V1k&t=1057s

Móczár László, Nagy Barnabás és a Nagy-hegyisáska

Amikor a Magyar Biológiai Társaság Állattani Szakosztálya az üléseit tartotta, szinte NEM VOLT ALKALOM, hogy azokon Dr. Móczár László és Dr. Nagy Barnabás, a zoológia nagy KÉT doyenje ne vett volna részt!

Móczár László professzor úr, 90 éves korában, a hazai rovarfényképezés úttörője...

...ez pedig az 52 részes, összesen 1664 oldalas Élővilág magazin 50. lapszáma címlapja, középen pedig a pompás fémdarázskép Móczár László professzor úr felvétele

Egy igen emlékezetes kézzel írott levél: kéretik megfigyelni a gyönyörű kézírást!

Nagy Barnabás

Dr. Nagy Barnabás 1921. augusztus 2-án született Szamoskéren. Középiskolai tanulmányai után a Kolozsvári Tudományegyetem biológia-földrajz szakán végzett 1944-ben, majd zoológiából védte meg egyetemi doktorátusát. 1949-ig egyetemi gyakornok és tanársegéd, majd együtt költözött az egyetemmel vissza Debrecenbe. 1950-től egészen 2014-ig volt a Növényvédelmi Kutatóintézet (NKI) Állattani Osztályának munkatársa, itt fordult érdeklődése a növényvédelmi entomológia felé. 1957-ben lett a mezőgazdasági tudományok kandidátusa. 64 évet töltött a NKI Júlia majori telepén (ma Agrártudományi Kutatóközpont, ATK, Növényvédelmi Intézet), ahol mindig a kor aktuális növényvédelmi problémáinak megoldásában tevékenykedett, magas szintű tudományos igényességgel. 2014-ben kellett elhagynia a Növényvédelmi Intézetet több nyugdíjas kollégájával együtt, ezek után a Magyar Természettudományi Múzeum Állattárába járt be naponta. Ekkor adományozta 200 doboznyi Orthoptera-gyűjteményét a múzeumnak.

(Idézetrészlet a ROVARÁSZ HÍRADÓ 99. számából, 2020. szeptember)

                                                 

                                                    Nagy-hegyisáska = Pseudopodisma nagyi

Amikor Nagy Barnabás átadta az Élővilág magazinban megjelentetni tervezett diaképeit, mosolyogva mesélte, hogy róla egy hegyisáskafajt elneveztek, amel a magyarok számára igen mulatságos, hiszen a NAGYI akár, sőt inkább a nagymamák becézése!

                                                                            Feldolgozásra várva...

ÉLŐVILÁG ENCIKLOPÉDIA

 

Minthogy éppen 17 ÉVE készült az ÉLŐVILÁG ENCIKLOPÉDIA 1. kötete, így ma teszek egy próbát az ÖSSZES KÖZREMŰKÖDŐ nevét felsorolni, itt kiemelve a kötet védőborítóján látható gyurgyalag-képet készítő Novák László barátomat - és persze MINDENKI, akármekkora szerepre is kértem fel alkotó-főszerkesztőként, a kisebb szerepek is UGYANÚGY fontos részei a NAGY EGÉSZNEK! Íme a névsor:

Az ÉlőVilág enciklopédia írásában közreműködtek:

Dr. Andrássy Péter

ny. középiskolai tanár (Sopron)

Dr. Apáthyné Tóth Mária

ELTE, Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék

Dr. Bajzáth Judit

Magyar Természettudományi Múzeum (MTM), a Közművelődési Főosztály vezetője

Dr. Bihari Zoltán

Debreceni Egyetem, Agrártudományi Centrum

Bőhm András

Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium

Dr. Buczkó Krisztina

MTM, az Algagyűjtemény vezetője

Dr. Csányi Vilmos akadémikus

ELTE, az Etológiai Tanszék vezetője

Dr. Csorba Gábor

MTM, az Emlősgyűjtemény vezetője

Dr. Csörgő Tibor

ELTE, Állatszervezettani Tanszék

Csősz Sándor

MTM, Hártyásszárnyúak Gyűjteménye

Dr. Csuzdi Csaba

MTA-ELTE Zootaxonómiai Kutatócsoport,

MTM Talajzoológiai Gyűjtemény

Dr. Demeter András

Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium

Dobrosi Dénes

Kiskunsági Nemzeti Park

Dr. Dózsa-Farkas Klára

ELTE, az Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék vezetője

Farkas Balázs

herpetológus

Dr. Farkas Edit

MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete

Dr. Fehér Zoltán

MTM, a Puhatestűek Gyűjteményének vezetője

Dr. Fekete Gábor akadémikus

MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete

Dr. Forró László

MTM, a Rákgyűjtemény vezetője

Földvári Mihály

MTM, Kétszárnyúak Gyűjteménye

Fráter Erzsébet

MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, a Botanikus kert kurátora

Dr. Fuisz Tibor

MTA-MTM Állatökológiai Kutatócsoport

Dr. Gubányi András

MTM, a Parazitológiai Gyűjtemény vezetője

Halász Antal

Duna-Ipoly Nemzeti Park

Haraszthy László

a KvVM Természetvédelmi Hivatalának elnöke

Járainé Dr. Komlódi Magda

MTM, a Növénytár ny. igazgatója

Dr. Kádár Zoltán

a KLTE (ma Debreceni Egyetem) Ókortörténeti Tanszékének ny. vezetője

Dr. Kordos László

MÁFI, az Országos Földtani Múzeum vezetője

Dr. Korsós Zoltán

MTM, az Állattár igazgatója

Kovács Zsolt

a Vadon c. magazin főszerkesztője

Dr. Kriska György

ELTE, Biológiai Szakmódszertani Csoport

Kun András

MTM, Lepkegyűjtemény

Dr. Láng István akadémikus

MTA, elnöki tanácsadó

Dr. Lovas Béla

címzetes egyetemi tanár

Dr. Lőkös László

MTM, a Zuzmógyűjtemény vezetője

Dr. Lőw Péter

ELTE, Állatszervezettani Tanszék

Dr. Magyar Gábor

Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium

Dr. Merkl Ottó

MTM, a Bogárgyűjtemény vezetője

Dr. Mészáros Ferenc

MTM, főigazgató-helyettes

Dr. Molnár V. Attila

Debreceni Egyetem, Növénytani Tanszék

Dr. Molnár Viktor

Szent István Egyetem, Állatorvos-tudományi Kar

Dr. Móczár László

a JATE Állattani Tanszékének ny. vezetője

Dr. Nagy Barnabás

MTA Növényvédelmi Kutatóintézete

Dr. Papp László akadémikus

MTM, a Kétszárnyúak Gyűjteményének és az MTA-MTM Állatökológiai Kutatócsoportjának vezetője

Peregovits László

MTM, Lepkegyűjtemény

Dr. Rimóczi Imre

a Szent István Egyetem Növénytani Tanszékének vezetője

Dr. Ronkay László

MTM, a Lepkegyűjtemény vezetője

Dr. Rózsa Lajos

Veszprémi Egyetem, Tanárképző Kar,

Zoológia Tanszék

Schmidt Egon

ornitológus, szakíró

Dr. Seregélyes Tibor

botanikus, természetvédelmi szakértő

Dr. Szerényi Gábor

középiskolai tanár, Vörösmarty Mihály Gimnázium (Érd)

Dr. Szeőke Kálmán

Fejér Megyei Növényegészségügyi

és Talajvédelmi Állomás

Dr. Szinetár Csaba

Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola,

Állattani Tanszék

Dr. Sziráki György

MTM, a Kisebb rovarrendek

gyűjteményének vezetője

Dr. Szél Győző

MTM, Bogárgyűjtemény

Dr. Topál György

MTM, az Emlősgyűjtemény ny. vezetője

Dr. Tóth Sándor

a Bakonyi Természettudományi Múzeum

ny. igazgatója

Dr. Tóth Zoltán

ELTE, Növényrendszertani

és Ökológiai Tanszék

Dr. Török János

ELTE, Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék

Dr. Török Júlia

ELTE, Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék

Ujhelyi Péter

az ÉlőVilág főszerkesztője

Varga Lajos

ornitológus

Dr. Vásárhelyi Tamás

MTM, főigazgató-helyettes

Vida Antal

halbiológus

Dr. Vojnits András

entomológus, szakíró

Vörös Judit

MTM, Kétéltű- és Hüllőgyűjtemény

Dr. Zboray Géza

ELTE, Állatszervezettani Tanszék

A fényképeket készítették: J. Artyuhin, Bagosi Zoltán, Bagyura János, A. Bannister, Barbacka Mária, Bauer Norbert, Bécsy László, S. Bellmann, Berta Béla, Bihari Zoltán, Buczkó Krisztina, Buday Ádám, Bodnár Béla, Bőhm András, Buzás Balázs, Csorba Gábor, Csóka György, Csörgő Tibor, S. Dalton, Dankovics Róbert, Dobrosi Dénes, Dózsa-Farkas Klára, Ébner Irén, Fodor Edina, Forrásy Csaba, Földvári Mihály, Fráter Erzsébet, Fuisz Tibor, Gondár Istvánné, Gór András, Gozmány László, Gődény Csaba, Gubányi András, Hably Lilla, Haraszthy László, J. Haupt, F. Hindák, Horváth Balázs, Horváth Gábor, Horváth Márton, Illés Péter, Járainé Komlódi Magda, Kalotás Zsolt, Kapocsy György, Kazár Emese, Kármán Balázs, Kenéz György, Kiss Imre, Kordos László, Korsós Zoltán, Kósa Géza, Kovács Gábor, Kovács Zsolt, Kun András, Kriska György, Lád Balázs, Láng István, Lovas Béla, Lőrincz István, Lőw Péter, Magyar Ferenc, Máté Bence, Máté Tamás, Medvegy Mihály, Mészáros András, Mészáros István, Molnár Gyula, Molnár V. Attila, Molnár Zoltán, Móczár László, D. A. Murawski, Müller György, Nagy Barnabás, Násfay Béla, Novák László, Olasz Csaba, Ország Mihály, Pelbárt Jenő, Peregovits László, Pintér Csaba, Raksányi Zsolt, Retezár Imre, Rimóczi Imre, Röfler János, Ruppert Géza, Sallai Zoltán, Samu Ferenc, Sándor István, Seregélyes Tibor, Streit Béla, Suhayda László, Sulyok József, Szabóky Csaba, Szalánczy Béla, Szél Győző, Szerényi Gábor, Szeőke Kálmán, Szinetár Csaba, Szitta Tamás, Szollát György, Szűcs László, D. Tipling, Tóth Sándor, Tóth Zoltán, Török Júlia, Ujhelyi Péter, Vadász Sándor, Vásárhelyi Tamás, Vida Antal, Viszló Levente, Vizúr János, Vojnits András, Zboray Géza, Zicsi András, Zsila Sándor A grafikákat készítették: Barna Cecília, Csiby Mihály, Eichardt János, F. Gyurkó Gizella, Farkas Edit, Kiss Csaba, Kókay Szabolcs, Kóra Judit, Magyar Anna, Magyar Ferenc, Molnár V. Attila, Pál János, Pintér Ágnes, Sulyok József, Szappanos Albert, Ujhelyi Péter, Varga Zoltán, Veres László

- - - Vörösmarty Mihály GONDOLATOK A KÖNYVTÁRBAN című verse végével zárom, a kolléganők szíves elnézését kérve, de így szöveghű! "Mondhatjuk, térvén őseink porához: Köszönjük élet! áldomásidat, Ez jó mulatság, férfi munka volt!!" - - - KÖSZÖNÖM MINDAHÁNY segítőnek! p. s. azt hiszem, mostantól PÁR ÉVTIZEDIG ilyen könyvet HAZAI KIADÓ már nem jelentet meg!