A pénz beszél? A kutya csak ugat???

Állítólag a pénz beszél... Akkor én csendben maradok, ellenben Kiss Manyi csak énekeljen:

                      https://www.youtube.com/watch?v=mwe1jxHBgnc

Kiss Manyiról kiváló megemlékezést írt Sztankay Ádám, aki az 1970-es években édesapjával, ők Sztankay Istvánnal utcánk első házában laktak, amerre falkámmal NAPJAINKBAN is gyakorta sétálunk...

              https://www.origo.hu/kultura/20180629-kiss-manyi-tortenete.html

...Sztankay Istvánné pedig ugyancsak a Hegyalja úti házban üzemeltetett egy TRAFIKOT, és 1977-ben pedig nála vásároltam megtakarított zsebpénzemből egy bájos PLÜSS-"TACSKÓT"... A fenti képen a MEGSZÓLALÁSIG olyan látható! De nem, nem is, annak nem volt ilyen GICCSES nyaklánca!

Ellenben ez már a SZAKASZTOTT mása... de ez sem: ilyen NYAKÖRVE sem volt! A lényeg: tulajdonképpen akkoriban egyrészt a Hegyalja út felső részén egy idős bácsi KÉT vizsláját sétáltattam mintegy KÉTNAPONTA, ez a plüsstacskó pedig mintegy FÉL NAPIG "élhetett" velem, mert aznap délután, amikor beszereztem, megvertük iskolai órák után a később jó-barátommá vált Gézát, és amikor ezt megtudták a szülők, ezt neki kellett ajándékoznom, amolyan vigasztalásképpen. "Vesztettem" egy játékot, nyertem MÉG egy BARÁTOT!  

PÁRTOS ERZSI ≠ PÁSZTOR ERZSI!

 

Pártos Erzsi, "szerény" megítélésem szerint az egyik LEGKIVÁLÓBB hazai színművésznő, (születési nevén: Pollák Erzsébet) (Budapesten a Terézvárosban, 1907. április 2-án született – Budapest, 2000. április 18.) Aase-díjas magyar színésznő, érdemes művész. Talán SOKAKAT meglephet, hogy ÁLLAMI KITÜNTETÉSBEN alig részesült! Így most egy FIKCIÓS JÁTÉKBA kezdek, amivel ugyan nem "rehabilitálom", de ezzel TALÁN felhívom a figyelmet LENYŰGÖZŐ személyiségére!

A jelenet egy BÁRMIKORI magyar miniszterelnök dolgozószobája... - "Csakhogy sikerült!" - "Sajnálom, éppen Bruxelles-ben voltam!" - "Na persze, nekem azt jelentették, hogy KÉT HETET a Bahamákon volt!" - "Na igen, de Bruxelles volt az átszállási pont!" - "Hagyjuk, a lényeg, maradt egy "kiadó" Kossuth-díj! Kinek javasolja, hogy adjuk? A feleségem valami P. Erzsit javasolt!" - "P. Erzsi? Egy jöhet szóba emlékem szerint: Pásztor Erzsi!"

Pásztor Erzsi 

- "Pásztor? De az már kapott!" - "Na bumm, nem ez lenne az első precedens!" - "Mondjon EGYET!" - "Ööö... speciel nem színművész, de KÉT KOSSUTH-DÍJAT kapott: Soó Rezső!" - "Ez azért elég BIZARR javaslat!" - "Akkor kérdezzük meg Pirikét, ő titkárnőként MINDENRŐL tud!" - "Pirike, drága, fáradjon be, ki maga szerint az a P. Erzsi, aki a Pásztor mellett hazai színpadokon játszott?" - "Ó, hát az a BÁJOS Pártos Erzsi!" - "Pirike, írja, diktálok: A Magyar Köztársaság Elnöke – a miniszterelnök előterjesztésére – KOSSUTH-DÍJAT adományozott Pártos Erzsi Aase-díjas színművésznek, kiváló művésznek, közel hat évtizedes, sokoldalú, országhatárainkon túl is méltán nagyra becsült művészi munkásságáért, szókimondó és pózmentes alakításaiért; …" /// Az utóbbi "idézet" pedig Trunkó Barnabás SASTAPS című könyvéből lett átemelve... Kedves Barna, ugye nem haragszol, de emlékezhetsz, ezen a könyvön SOKAT dolgoztunk együtt, és nyilván Te is nagyra-tartod Pártos Erzsit! /// 

"Emlékeztetőként": Színházi szerepei

    Móricz Zsigmond: Sári bíró....Manci
    Hemingway: Ötödik hadoszlop....Petra
    Déry Tibor: Tükör....Karolin
    Gribojedov: Az ész bajjal jár....Hrjumin grófné
    Madách Imre: Az ember tragédiája....Heléna; Cigányasszony
    Shaw: Szerelmi házasság....Szobalány
    Caldwell: Dohányföldek....Nagyanya
    Csehov: Cseresznyéskert....Sarlotta Ivanovna
    Osztrovszkij: Erdő....Uilta
    Tolsztoj: Anna Karenina....Szerjoska nevelőnője
    Szabó Pál: Nyári zápor....Kati néni
    Davidoglu: Bányászok....Ilona
    Shakespeare: Macbeth....1. boszorkány; Harmadik boszorkány
    Trenyov: Ljubov Jarovája....Marja
    Háy Gyula: Az élet hídja....Veronka
    Fu-Ko: Harcban nőtt fel....Cang néni
    Urbán Ernő: Tűzkeresztség....Hatóné Kozma Anna
    Csehov: Ványa bácsi....Marina
    Gorkij: Szomov és a többiek....Fjokla
    Molière: A nők iskolája....Georgette
    Vincze Ottó: Boci-boci tarka....Lakzis Erzsa
    Osztrovszkij: Vihar....Feklusa
    Huszka Jenő: Szabadság, szerelem....Özv. Lávayné
    García Lorca: Bernarda háza....Poncia
    Gogol: A revizor....A Polgármester felesége
    Kohout: Ilyen nagy szerelem....Anya
    Arbuzov: Tánya....Nénike
    Shaw: Barbara őrnagy....Rummy Mitchens
    Csiky Gergely: Mákvirágok....Borcsa
    Tóth Miklós: Valaki hazudik....Terus néni
    Eduardo De Filippo: Filuména házassága....Rosalia

         Pártos Erzsi domborműves emléktáblája

Parus major - azaz széncinege - kisgyermekek számára is!

1997. júniusában, egy kellemes szombat délután, az agárdi MADÁRVÁRTA / hivatalos nevén: Chernel István Madárvárta / tornácához érkezett egy kedves család, ÖT GYERMEKKEL, a legkisebb úgy 4 éves lehetett...Miközben a szülők felmentek a ház melletti kilátóba, tettem egy próbát, és az okos lurkót tanítani kezdtem a madarak tudományos, tehát latin neveire, Megmutattam neki a Madárvárta alapítója, 

Ő: Radetzky Jenő!

id. Radetzky Jenő által készített "latin-kártyák" egyikét...

...és elsőként pedig a széncinege = Parus major nevet kezdtem gyakoroltatni vele - amikor pedig a szülők megérkeztek a tornáchoz, és előttük kérdeztem őt:

- Kérem, mondd, hogyan hívják latinul a széncinegét?

Ő azonnal rávágta:

- Parus major!

Ez aztán a visszajelzés! Ami magyarul elég idióta kifejezés, de az angol sem szebb: FEED BACK!

L’art pour l’art

A bonsai-nevelés évszázados hagyomány. Keleten a komolyabb méretű, formájukat tekintve gyakran extrém növények arról árulkodnak: egy család vagy közösség generációkon keresztül odaadó gondoskodással nevelgette a növényt egészen fiatal korától. Japánban a bonsai-nevelés egy életfilozófia: az ember és természet harmóniáját szimbolizálja, és komoly művészetként tekintenek mestereikre.

Egy minta, HOGYAN NE TARTSUNK bonszait, mert ha trehányak vagyunk, akkor a bonszai egy CELLULÓZ-VÁZZÁ alakulva jelzi, hogy HANYAG személy vagy...  

A bonszai (japánul: 盆栽, lapos tálban nevelt fa, bon=edény, tál, szai=növény) mesterségesen, művészien alakított, formára metszett, esetleg hajlított fa. Nevezik tálas kertészkedésnek is, mivel a legismertebb formája a kis méretű, tálkákban nevelt és alakított fák tartása. Általánosan elterjedt tévhit, hogy a bonszai egy növényfaj. Ezzel szemben elvileg bármilyen fás szárú kétszikű növényből lehet bonszait nevelni, természetesen ennek azért korlátot szabnak az illető faj morfológiai jellemzői, például a túl nagy levélméret, az ágelágazások hiánya, vagy a túl nagy távolság a rügyek között stb. Másik tévhit, hogy a bonszai szobanövény. Ez csak a trópusi-szubtrópusi fajokból kialakított fácskákra igaz és ezekre is csak a saját természetes élőhelyükön uralkodó klimatikus viszonyokat megközelítő körülmények között. Megjegyzendő, hogy ezen fajok némelyikének életben tartása éppen speciális igényei (magas és kiegyenlített hőmérséklet, magas relatív páratartalom) miatt egy átlagos magyar lakásban szinte reménytelen vállalkozás.

...ez pedig a MÁSODIK SZOMSZÉD ablakában az elszívott, eléggé ronda, frusztráló CSIKKEK "FÜVÉSZKERTJE"

Kerekes Menyhértné rajza Topál Györgytől provizórikus bejegyzés

/// AZ UTÓBBI HÓNAPOKBAN RENGETEG TEENDŐM MIATT EZT A BEJEGYZÉST MÉG NEM ÁLLT MÓDOMBAN BEFEJEZNI - DE MÉG 2023-ban VÉGLEGESÍTEM ÉS KÖZZÉTESZEM ÚGY! ///

- Ki dolgozott az asztalomnál?"  - kérdezte Dr. Topál György, a Magyar Természettudományi Múzeum Emlősgyűjteményének vezetője úgy 2015 táján...

Topál György, a Főnök

...nagyjából úgy, mint a "Hófehérke és a hét törpe" című Grimm-mesékben a törpék...

Ekkortájt a Főnök (magunk között gyakorta szólítottuk őt a Baross utcai jeles tudományos intézményben) már legalább két évtizede fosszilis (kihalt) denevérek csontmaradványaival foglalkozott, így tűnhetett fel neki, hogy az asztala repedésében egy recens (ma is élő) denevérfaj nyelvcsontja került. 

Jóval korábban Jánossy Dénes professzor úrral együtt őt kértem fel a 22 éves koromban kreált A MAGYARORSZÁGI VADONÉLŐ EMLŐSÁLLATOK HATÁROZÓJA című könyvem lektorálására, és természetesen Főnök is kapott belőle tiszteletpéldányt! Később tőle tudtam meg, hogy azt egy ÉRDEKLŐDŐ "idegen" ELTULAJDONÍTOTTA!  Titkon ennek még örültem is, lévén ez egyfajta "elismerés"" volt... Kellemes a tudat, hogy akár már amikor NEM LESZEK, még mindig érdekelheti ez a könyv az embereket! 

Amikor pedig egy OTKA-jelentéshez FOSSZILIS denevér-csontok TÍZEZREIT kellett megszámolnia, amit persze EGYEDÜL nehéz lett volna elvégeznie, megkért, hogy segítsek neki... Provizórikusan annyit jelzek, hogy az említett munkáért köszönetképpen Kerekes Menyhértné, Anna néni által a Fauna Hungariae sorozat DENEVÉREK = CHIROPTERA kötetéhez készített denevérportréját kaptam!

Anna néni kapcsán "dióhéjban": 1942-1946: Iparrajz Iskola; 1956 után a József Attila Szabadegyetemen művészettörténetet hallgatott, továbbá Somogyi Józsefnél és Koffán Károlynál szakmai továbbképzésen vett részt. Tanulmányai befejeztével az IPARTERV-nél helyezkedett el, utóbb a Természettudományi Múzeumban, a Mezőgazdasági, a Műszaki és az Akadémiai Kiadónál, végül – 1966-90 között – a Képcsarnok Vállalatnál dolgozott. Romániában, Németországban és Kanadában járt tanulmányúton; tagja volt a Bagatell Képző- és Iparművész Egyesületnek, a Dunaharaszti Művészeti Egyesületnek (DME), valamint a Művészbarátok Egyesületének. Képeinek témáját a természetből meríti: a fák, állatok és a tanyavilág autentikus ábrázolója. Egy riport vele pedig itt:

https://www.evangelikus.hu/archiv/isten-alkotasainal-nincs-nagyobb-m-veszet-beszelgetes-kerekes-anna-fest-vel

A MADÁRRENDSZER KÖZEPÉN...

2001 és 2003 között jelent meg 52 részben, összesen 1664 oldalon az ÉLŐVILÁG magazin, ennek 26. lapszámában jelentek meg azon madárcsaládok képviselői, amelyek a többi lapszámban nem szerepeltek... A 3. oldalon pedig az alkotó-főszerkesztő, jelesül jómagam arról írt, hogy az A MADÁRRENDSZER KÖZEPÉN cím nem arra utal, mintha a RENDSZERNEK LENNE KÖZEPE - lévén egy taxonómiai munkában nincs igazából KÖZÉP, csak a papír-alapú, hagyományos kiadványokban!

Az ominózus lapszámról, annak "vezércikkét" TELJES TERJEDELEMBEN megosztva, itt írok blogbejegyzést 2023, JANUÁRJÁNAK végén: http://flora-es-fauna.blogspot.com/2019/11/a-madarrendszer-kozepen.html

1999 - Madárvárta - NÉHÁNY "ŐRÜLT" naplója

Néha a barkóscinege is megfigyelhető volt a Madárvárta melletti nádasban

Ezt a kedves naplót, 1999-ben, a NYÁRI TÁBORBAN kezdték írni szellemes táborozóim - később bővebben kifejtem, de a kép ÖNMAGÁÉRT "beszél"! - - - Ebben szerepelt az a vicces szópoén, amely a barkóscinegére / Panurus biarmicus / vonatkozott: NARKÓSCINEGE!